A rögzítő, mint a csapágyak lényeges eleme, döntő szerepet játszik a gördülőelemek megvezetésében és elválasztásában. A rögzítő vezetési funkciója a gördülőelemek mozgásának korrekciójára vonatkozik, amely a rögzítőelem és a környező alkatrészek közötti ütközések révén valósul meg. Általánosságban elmondható, hogy a csapágyrögzítők esetében három általános vezetési módszer létezik: gördülőelem-vezetés, belső gyűrűvezetés és külső gyűrűvezetés.
Útmutató a gördülőelemekhez:
A legtöbb csapágy standard kialakítása gördülőelem-vezetés. Például a rövid hengergörgős csapágyaknál gördülőelem-vezetést alkalmaznak, ahol a rögzítő nem érintkezik a belső és a külső gyűrű ütközőfelületeivel. Ez a típusú rögzítő univerzálisan használható. Nagyobb sebességnél azonban a gördülőelem megnövekedett sebessége miatt instabilitás léphet fel. Ezért a gördülőelem-vezetés közepes sebességekhez és mérsékelt terhelésekhez, például fogaskerekes csapágyakhoz alkalmas.
A gördülőelem vezetésnél a rögzítő a gördülőelemek közepén helyezkedik el. Nincs érintkezés vagy ütközés a rögzítő és a belső és külső gyűrű között. A rögzítő korrigálja a gördülőelemek mozgását az ütközések során, miközben a gördülő elemeket egyenlő időközönként elválasztja egymástól.
Külső gyűrű vezetése:
A külső gyűrű jellemzően álló, és a külső gyűrűvezetés megkönnyíti a kenőolaj bejutását a vezetőfelületbe és a futópályába. A nagy sebességű fogaskerekes csapágyaknál például, amelyek olajköd-kenést használnak, a forgó belső gyűrűs vezetés kinyomná az olajat. A külső gyűrűs vezetésnél a rögzítő az egyik oldalon a külső gyűrű közelében helyezkedik el. A csapágy működése közben a rögzítő a külső gyűrűvel ütközhet, ezáltal korrigálja a helyzetét.
A külső gyűrűs vezetést általában nagy sebességű és stabil terhelési körülmények között használják. A hengergörgős csapágyakat példának vesszük, ezek csak rögzített axiális terhelést viselnek, és az egyes gördülőelemek forgási sebessége nem változik jelentősen, biztosítva a rögzítő kiegyensúlyozott forgását.
Belső gyűrűs útmutatás:
A belső gyűrű jellemzően egy forgó hüvely, amely forgás közben húzónyomatékot biztosít a gördülőelemeknek. Ha azonban a csapágy terhelése instabil vagy csekély, megcsúszhat.
A belső gyűrűs megvezetéssel kenőolajfilm képződik a rögzítő vezetőfelületén. Az olajfilm súrlódása további forgatónyomatékot biztosít a rögzítőnek a belső gyűrű terheletlen területéről, megakadályozva a csúszást.
A belső gyűrűs vezetésnél a rögzítő a gördülőelemek belső gyűrűje közelében van elhelyezve. A csapágy működése közben a rögzítő a belső gyűrűvel ütközhet, ezáltal korrigálja a helyzetét.
A háromféle rögzítőelem-vezetési módszer megtalálható a különböző típusú csapágyakban, amelyeket a teljesítménykövetelmények, valamint maguk a csapágyak tervezése és gyártása befolyásolnak. A mérnökök egyedi igények alapján választhatják ki a megfelelő irányítási módszert.
Hot Sale csapágyak:
| 1219-K-M-C3 | 1314-M | 1319-M | 16032-C3 | 16040-C3 |
| 1219-M | 1315-K-M-C3 | 1320-K-M-C3 | 16032-M-C3 | 16040-M |
| 1220-K-M-C3 | 1315-M | 1320-M | 16032-M-C4 | 16044 |
| 1220-M | 1316-K-M-C3 | 1322-M | 16034 | 16044-C3 |
| 1220-M-C3 | 1316-M | 16028 | 16034-C3 | 16044-M |
| 1222-K-M-C3 | 1317-K-M-C3 | 16028-C3 | 16036 | 16044-M-C3 |
| 1222-M | 1317-M | 16030 | 16036-C3 | 16048 |
| 1222-M-C3 | 1318-K-M-C3 | 16030-C3 | 16038 | 16048-C3 |
| 1224-M | 1318-M | 16030-M-C3 | 16038-C3 | 16048-MA |
| 1226-M | 1319-K-M-C3 | 16032 | 16040 | 16048-MA-C3 |




